BIOTEOMED.ORG
Aktuális
2020
ARENDSZERBIOLÓGIAIMMUN DIALEKTUSAÖtödik fejezet
RENDHAGYÓ KEZDET és RENDHAGYÓ FOLYTATÁS Az új járvány azonban nem takarhatja el mindazon "már ismert" tömeges fertőzések ellen bevetett, ám tartós eredménnyel még nem kecsegtető terápiás erőfeszítéseket, amelyek célja többek között a malária, a leishmaniasis, a tuberkulózis, a változó ciklusokban visszatérő járványos vírusfertőzések (és sorolhatnánk tovább...) visszaszorítása, netán eltörlése. Járványos vírusfertőzésekben az intenzíven szaporodó/replikálódó RNS vírusok kitüntetett evolúciós előnnyel rendelkeznek magas mutációs rátájuk miatt (pl. pontmutáció, rekombináció, szegmentált genommal rendelkező RNS vírusoknál genom szegmensek átrendeződése). A mutációknak köszönhetően sok genetikai variáns keletkezik akár adott szervezeten belül is. Az RNS vírusok magas mutációs rátája leginkább a vírusgenom replikációt katalizáló RNS-függő RNS polimeráz funkcionális "lazaságának" köszönhető, mert e vírusok általában nélkülözik a polinukleotid lánc szintézisben hibajavító (kihasító) exonukleáz aktivitást. Ez utóbbi tulajdonság azonban úgy tűnik, nem érvényes az új koronavírus SARS-CoV-2 felépítésére, mert e vírus az RNS-függő RNS polimeráz aktivitás mellett rendelkezik hibajavító exonukleáz aktivitással is, ami megnehezíti a konzervatív polimerázt célzó antivirális stratégiák kidolgozását. Fókuszban:
Koronavírus SARS-CoV-2 és a CoVID-19 helyzet
Az átlagos hétköznapoktól eltérően most globálisan kiélezett versenyben élünk: lépést kell tartanunk sőt, elébe kell mennünk egy járványt kirobbantó új kórokozó szaporodási és evolúciós kapacitásának úgy, hogy a társadalmakat támogató ellátó és biztosító rendszerek a dinamikusan
változó helyzetben az egyének és a társadalmak egésze számára egyaránt elfogadható
adaptív válaszokat nyújtsanak. A járvány kezelésében globálisan két megközelítés bontakozott ki. Az egyik a népesség átfertőződését és így a természetes védettség kialakulását helyezte előtérbe (pl. Svédország, Dél-Korea). A másik -és ez a többség- az izolációt és a mielőbbi oltóanyag fejlesztést tűzte zászlajára. Mindkét megközelítés egyszerre előnyös és hátrányos. Kétségtelen, hogy a leghatékonyabb immunitás a fertőzést sikeresen átvészelő egyedet jellemzi. Ahol az áldozat közvetlen hozzátartozó fiatal, vagy krónikus beteg idős, ahol az átvészelt fertőzést azonnali, vagy időben késleltetett súlyos elváltozások kísérik, ott értelemszerűen a veszteség húzza le a mérleget. Ahol könnyű nátha, esetleg erős influenza tüneteket eredményez a fertőzés, ott érthetően más megítélés alá esik a mindennapok valósága. Mindezzel együtt, az egészségügyi ellátórendszerek korlátozott kapacitása is meghatározó tényező egy járvány kezelésében. Így a helyzetre adott többségi válaszreakciók valójában időnyerésről szólnak: időt nyerni a megfelelő gyógyszer, oltóanyag megjelenéséig, amely cél elérésére már többszáz nemzetközi klinikai vizsgálat indult.
Az új koronavírus (SARS-CoV-2) eredete vitatott, ám valószínű, hogy a 2002-ben kirobbant SARS koronavírus (SARS-CoV) járvány és a 2012-ben azonosított MERS koronavírus (MERS-CoV)
járvány kórokozójához hasonlóan eredetileg zoonózisról volt
szó, ám a kórokozó időközben -környezeti rásegítő tényezők mellett- gazdafajt "ugrott" és patogén vírusként
rátalált az emberre. Boni M.F. et al (2020): Evolutionary origins of the SARS-CoV-2 sarbecovirus lineage responsible for the COVID-19 pandemic Nat Microbiol https://doi.org/10.1038/s41564-020-0771-4 Ezzel kapcsolatosan feltételezhető
a vírusszerkezeti S proteint (felszíni tüskefehérjét) kódoló szekvenciák rekombinációs
mutációja, ami megváltoztatta az S protein és a gazdasejt/célsejt felszíni ACE2
receptorok kölcsönhatását, következményként a vírus patogenitását. Tai
W. et al.(2020): Characterization of the receptor-binding domain (RBD)
of 2019 novel coronavirus: implication for development of RBD protein
as a viral attachment inhibitor and vaccine Cell Mol Immunol (2020). https://doi.org/10.1038/s41423-020-0400-4Jelen tudásunk szerint a SARS-CoV-2 vírusszerkezeti S protein heparin-kötő
motívummal (S1 alegység része) rendelkezik; a kötődéssel előidézett konformáció
változás megkönnyíti a vírus célsejtbe jutását. Ennek tükrében
különösen jelentős az a hazai vizsgálati eredmény, amely hőinaktivált
SARS-CoV-2 vírus in vitro sejtbe jutásakor a sejtfelszíni szindekánok rásegítő szerepéről számol be. Hudák
A., Szilák L., Letoha T.(2020): Contribution of syndecans to the
cellular entry of SARS-CoV-2 Research Square
Preprint DOI:
10.21203/rs.3.rs-70340/v1 Az embert megbetegítő ismert
koronavírusok (légutak és bélrendszer változó súlyosságú elváltozásait okozó patogének) családjában a β-koronavírus nemzetséghez sorolt SARS-CoV, MERS-CoV
és a jelenlegi globális
járványt elindító SARS-CoV-2 a többihez képest jóval súlyosabb
légúti károsodást, tüdőgyulladást okozhat(ott). Mindemellett úgy tűnik,
ez utóbbi három patogén vírus között a SARS-CoV-2 szóródási
sebessége felülmúlja a SARS-CoV és MERS-CoV járványoknál
tapasztaltakat különösen azzal, hogy tünetmentes fertőzöttek
is terjeszthetik (tünetmentes fertőzött érintés, köhögés-tüsszögés, testközeli beszéd, erőteljes kilégzési aerosol). Shanmugaraj B.,Malla A.,Phoolcharoen W.(2020): Emergence of Novel Coronavirus 2019-nCoV: Need for Rapid Vaccine and Biologics Development Pathogens 2020, 9(2), 148; https://doi.org/10.3390/pathogens9020148 Weston S.,Frieman M.B.(2020): COVID-19: Knowns, Unknowns, and Questions mSphere. 2020 Mar-Apr; 5(2): e00203-20. doi: 10.1128/mSphere.00203-20 Wilder-Smith A.,Chiew C.J.,Lee V.J.(2020): Can we contain the COVID-19 outbreak with the same measures as for SARS? The Lancet DOI:https://doi.org/10.1016/S1473-3099(20)30129-8
A súlyos beteg fertőzöttek ellátását szorgalmazó klinikai vizsgálatok között szerepel olyan Fázis 3 stádiumú, amelynek befejezése szintén 2020-ban várható.
Mindkét fenti vizsgálat a Remdesivir hatására épít. Remdesivir: nukleinsav nukleozidot -adenozint- helyettesítő kompetitív analóg, amely gátolja a vírusgenom-RNS replikációt katalizáló RNS-függő RNS-polimeráz működését. Konkrétan: a gazdaszervezetbe kerülő készítmény metabolikus átalakulás (foszfát csoportok felvétele) után az ATP-vel versenyezve kiszorítja azt a vírus-RNS(+) polinukleotid szál szintézisében, többek között korai láncvégződést idéz elő, a vírus-replikáció visszaszorul (ám az addig felhalmozott vírustömeg nem tűnik el a rendszerből). A polinukleotid szál szintézist javító viralis exonukleáz nem érvényesül számottevően, feltehetően azért, mert a kompetitív analóg bekötését követően a polimeráz konformációja megváltozik. Jóllehet, a Remdesivir széles hatásspektrummal bíró ígéretes készítmény, ám tekintettel a Coronaviridae család vírusvonalaiban fellelhető genetikai heterogenitásra, a készítmény hatékonysága még nem általánosítható. További kiterjedt kutatásokra is szükség lesz. Shannon
A., et al.(+9): Remdesivir and SARS-CoV-2: structural
requirements at both nsp12 RdRp and nsp14 Exonuclease active-sites Antiviral Res. 2020 Apr 10 : 104793. doi: 10.1016/j.antiviral.2020.104793 Amirian E.S., Levy J.K.(2020): Current
knowledge about the antivirals remdesivir (GS-5734) and GS-441524 as
therapeutic options for coronaviruses One Health 9: https://doi.org/10.1016/j.onehlt.2020.100128Grein M.D. et al. (+57) (2020): Compassionate Use of Remdesivir for Patients with Severe Covid-19 N.Engl.J.Med. DOI: 10.1056/NEJMoa2007016 Megelőző,
profilaktikus célból indult az a dóziskereső Fázis
1 és dózismegerősítő Fázis 2a vizsgálat, amelyekben a vizsgált vakcina a vírus célsejthez
tapadását/adhézióját (azaz a sejtfelszíni angiotenzin-konvertáló enzim 2 -ACE2- receptorok és a vírusfelszíni immunogén tüskefehérje/spike glikoprotein S1 alegységek közötti kölcsönhatást), azt követően a vírus célsejtbe jutását (azaz
az adhézió útján aktivált vírusfelszíni immunogén -spike- tüskefehérje S2
alegységekkel támogatott membránfúzióját, endocitózisát) hivatott megakadályozni.
A vizsgált vakcina lipid nanopartikulumba csomagolt, optimalizált szekvenciájú szintetikus mRNS, amely a SARS-CoV-2 vírusfelszíni
tüskefehérje teljes prefúziós trimer hosszát megszabó információt tartalmazza (mRNS > messenger/hírvivő ribonukleinsav, a genomiális DNS szekvencia -kód- RNS szekvenciába fordított -kodon- közvetítése a fehérjeszintézis számára).
Cél: az oltással bejutott mRNS információ alapján
a szervezet tüskefehérjéket szintetizál, majd az így
megszintetizált immunogén tüskefehérjék specifikus T sejtaktiválást, B
sejtes ellenanyag (immunglobulinok) termelést
eredményeznek, továbbá, memória sejtek keletkezését indukálják a
vakcinált gazdaszervezetben. Maga a vakcina mRNS rövid időn belül (napok) lebomlik a fogadó szervezetben.
Megelőző,
profilaktikus célból indult az a kétrészes Fázis 1/2 klinikai vizsgálat, amely a vírusfelszíni immunogén S protein (felszíni tüskefehérje) teljes vagy részleges hosszának szintézisét biztosító szintetikus mRNS stabil biológiai-kémiai tulajdonságaira épít. A
vizsgálatban négy vakcinajelölt szerepel: kettő a SARS-CoV-2
felszíni tüskefehérje (szerkezeti S protein) teljes hosszának szintézisét biztosító mRNS szekvenciát, kettő
pedig a tüskefehérjén belül a célsejt felszíni receptorhoz kötődő domén (S1 alegységben RBD szekvencia) szintézisét biztosító mRNS szekvenciát tartalmazza, lipid
nanopartikulum formulában. Cél: a vakcinában bejuttatott mRNS
információ alapján szintetizált tüskefehérje fentiekben
részletezett immunogén funkcióinak teljesülése. A technológia: Delivery of mrna for the augmentation of proteins and enzymes in human genetic diseases EP2506857B1 RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof US8278036B2
Megelőző, profilaktikus célból indított Fázis 1 és Fázis 2b/3 vizsgálatokat követően ill. mellette indult az a Fázis 3 klinikai vizsgálat, amelyben a vizsgált vakcinajelölt - CVnCoV -
lipid nanopartikulumba formulált mRNS. Ez a szintetikus mRNS
a SARS-CoV-2 felszíni tüskefehérje teljes hosszának információját
tartalmazza, kémiai módosítás nélkül optimalizált nukleotid szekvenciában. Stabilitási vizsgálatokban 5 oC és -60 oC
tárolási hőmérsékleten a készítmény 3 hónap után is megbízhatónak
bizonyult. További stabilitási vizsgálati eredmények várhatók a
kereskedelmi eltarthatóság fokozására.
Sikeres preklinikai állatkísérletek után indult az az egészséges önkéntesekre tervezett Fázis 1/2 klinikai vizsgálat, amelyben a vakcinajelölt a SARS-CoV-2 felszíni tüskefehérjét (S glikoproteint) kódoló genetikai információt nem replikálódó adenovírus (csimpánz eredet) vektor konstrukcióban hordozza (ChAdOx1 expressziós rendszer). 2020. augusztusban a ChAdOx1 expressziós rendszerre épített vakcinajelölt (AZD1222) a klinikai vizsgálatok Fázis 3 szakaszába lépett.
Példaértékű az az ellenőrző vizsgálatsor, amely a ChAdOx1 expressziós vektor transzkriptom és proteom analíziséről számol be human tüdőszövetből (egészséges, beteg) származó in vitro sejttenyészetekben. Az
eddigi eredmények szerint a vakcinajelölt vektor konstrukcióban a hordozó
vektor szakaszokból átíródás (azaz a 'háttér') az egyik sejtvonalban kimutatható volt; a SARS-CoV-2 felszíni tüskefehérje (S glikoprotein) kifejeződése viszont azt sokszorosan felülmúlta.
Almuqrin
A, Davidson AD, Williamson MK, et al. (20 Oct, 2020): SARS-CoV-2
candidate vaccine ChAdOx1 nCoV-19 infection of human cell lines reveals
a normal low range of viral backbone gene expression alongside very
high levels of SARS-CoV-2 S glycoprotein expression. DOI:
10.21203/rs.3.rs-94837/v1Nem replikálódó adenovírus (human eredet) expressziós
rendszert tartalmaz az a vakcinajelölt, amely a SARS-CoV-2
vírusfelszíni tüskefehérjét kódoló genetikai információt hordozza (Sputnik V). A két-vektor
megoldásra kidolgozott vakcina lényege: az első oltást követő 21 napon
belül bevitt második oltás ugyanazt a lefordítandó genetikai kódot
tartalmazza (> vírusfelszíni tüskefehérje előállítása a fogadó szervezetben), de a két oltóanyagban a hordozó adenovírus vektor szerotípusa eltér (sorrendben Ad26 és Ad5). Cél: hosszútávú, erős immunitás kiépítése a fogadó szervezetben.
Klinikai
tapasztalatok (> korábbiakban lezajlott human adenovírus fertőzés miatt egyes vakcinált személyekben tapasztalt csökkent immunogenitás) alapján született az a kombinációs terv, amely szerint a nem
replikálódó csimpánz adenovírus hordozóra épített ChAdOx1 (AZD1222) és a nem replikálódó human adenovírus hordozóra épített Sputnik V Ad26 komponens (rAd26-S) időközt
követő egymás utáni alkalmazását tanulmányozzák egy induló klinikai
vizsgálatban, a biztonságosság és az immunogenitás követésére. Vakcinált szervezetben a T sejtes védelem Th1 súlyozott aktivitását,
a B sejtes védelem nem neutralizáló ellenanyag előállítását sokszorosan
felülmúló neutralizáló ellenanyag aktivitását célozza az Ad26.COV2.S
vakcinajelölt. A CD4+ és CD8+ T sejtválaszokat kiváltó, víruskötő és
neutralizáló ellenanyag előállítást indukáló vakcinajelölt a SARS-CoV-2 felszíni tüskefehérje (S glikoprotein) prefúziós stabil, S1-S2 alegységek között nem hasadó konformációját kódoló nukleotid szekvenciát tartalmazza nem replikálódó human adenovírus (Ad26) hordozó vektorban.
Teljes hosszúságú, rekombináns (in vitro rovar sejttenyészetben expresszált) tüskefehérje a hatóanyag abban a nanopartikuláris vakcina
konstrukcióban, amelyben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjét az
S1-S2 alegységek közötti régióban proteáz rezisztenssé alakították és ezzel biztosították a prefúziós (a vírusfelszíni tüskefehérje sejtes kölcsönhatás előtti) térszerkezet megtartottságát. A 2OC - 8OC tárolási hőmérsékletre optimalizált stabil hatóanyagot önmagában
és szaponin-alapú adjuváns formulában tesztelték, placebo
kontrollal, 21 nap közbeiktatásával bejuttatott két dózisban,
egészséges önkéntesekben. Az eddig lezajlott Fázis 1 vizsgálatok az
adjuvált hatóanyag és a második oltás fokozott hatékonyságát igazolták
a neutralizáló ellenanyag titer szignifikáns fokozásában, a CD4+ és
CD8+ T sejtes válaszok előhívásában. Tekintettel az eddigi
vizsgálatokba bevont önkéntesek kis létszámára, az etnikai sokféleség
hiányára, a vakcinálás utáni követési idő rövidségére, további klinikai
vizsgálatok szükségesek a rekombináns nanopartikuláris vakcina
(NVX-CoV2373) hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzésére.
Időnyerő, gyors terápiás beavatkozás a betegek passzív immunizálása gyógyultaktól gyűjtött vérplazmával (transzfúzió).
Ez a klasszikus megoldás
órákon-napokon belül felépíti a fogadó szervezetben az immunválaszt; áthidaló
segítség immunhiányos helyzetekben (ld. történelem "diftéria antitoxin", "tetanusz antitoxin" - Behring E., Kitasato S., 1890). Mindennapos, széleskörű
alkalmazásához elméletben két akadályt kell megugrani: az egyik
a donor plazma (szérum immunglobulinok) vírusneutralizációs
változékonysága, a másik a donor plazma korlátozott
mennyisége. Elrendezését tekintve tény, hogy a gyors segítséget
nyújtó transzfúzió
időigényesebb és komplikáltabb beavatkozás, mint az aktívan immunizáló
vakcina oltás. Utóbbi nyomán a kívánt immunológiai válasz
ugyan lassabban épül fel, de kétségtelenül tartósabb, mint passzív
immunizálás nyomán. Zhou G., Zhao Q.(2020):
Perspectives on therapeutic neutralizing antibodies against the Novel
Coronavirus SARS-CoV-2 Int J Biol Sci. 2020; 16(10): 1718–1723. doi: 10.7150/ijbs.45123Kruse R.L.(2020): Therapeutic strategies in an outbreak scenario to treat the novel coronavirus originating in Wuhan, China Version 2. F1000Res. 2020; 9: 72. doi: 10.12688/f1000research.22211.2 Watson C.T.et al.(2017): The Individual and Population Genetics of Antibody Immunity Trends Immunol. 38: P459-470. doi: 10.1016/j.it.2017.04.003 Mindezzel együtt klinikai
vizsgálatok kezdődtek CoVID-19 betegek passzív
immunizálásával a hatékonyság és a biztonságosság tisztázására.
Paradigma váltást hoz az a szintetikus biológiai módszer,
amely vírusneutralizáló immunglobulin adatbázis (könyvtár) segítségével lehetővé teszi vakcinálásra alkalmas hatóanyagok heteken belül történő megtervezését. Vírusellenes terápiás immunglobulinok mint pl. a CoVID19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírust befogó ellenanyag konstrukciók kialakításához SARS-CoV ellenanyag adatbázisban kutattak és in silico optimalizálással nagy affinitású, neutralizáló ellenanyag-panelt készítettek. A technológia: Epitope focusing by variable effective antigen surface concentration US20190375798A1; WO2013177214A2 Vírusfelszíni konzervatív epitóp immunogén hatékonyságáról számol be egy közlemény, egyelőre in vitro eredményekkel. Szerzők olyan rekombináns humán monoklonális ellenanyagot állítottak
elő, amely a SARS-CoV-2 vírusfelszíni tüskefehérje célsejt receptorhoz kötődő doménjének konzervatív régiójára specifikus. A monoklonális ellenanyag in vitro sejttenyészetben (VeroE6/afrikai zöld majom vese sejttenyészet) hatékonyan gátolta a SARS-CoV-2 és a SARS-CoV (HCoV-OC43)
fertőzést. Az ellenanyag tehát SARS-CoV és SARS-CoV-2
vírusfertőzést gátló ún. 'keresztneutralizáló' képességgel rendelkezik.
A vírusneutralizálás hatásmechanizmusa még tisztázatlan, annyi
azonban már ismert, hogy eltérő módon, nem
a vírus+célsejt receptor kötés befolyásolásával
történik. Wang Ch. et al.(+9)(2020): A human monoclonal antibody blocking SARS-CoV-2 infection Nat Commun 11, 2251 https://doi.org/10.1038/s41467-020-16256-y A súlyos tüdőgyulladásban szenvedő CoVID-19 betegek terápiájában új megközelítés a farmakológiai sokoldalúságot mutató mesenchymalis "őssejtek" alkalmazása (Mesenchymal Stem Cells = MSCs, habár a megnevezés erősen vitatott, a
tapasztalatok sokasodásával -ám a rövidítés megtartásával- egyre inkább
változik. Kezdetben volt a 'csontvelői nem hematopoetikus stroma
sejtek' = Marrow Stromal Cells megnevezés, majd azt követte a 'multipotens
stroma sejtek' = Multipotent Stromal Cells/MSCs, ezután jött az embrionális jellegre utaló 'mezodermális őssejtek' = Mesodermal Stem Cells/MSCs, stb.). MSCs: mesenchimális szöveti őssejtek, feltehetően minden szervben megtalálható plasztikus regenerációs alap, amely a korábbi ismeretek szerint a helyi kötőszöveti környezet induktív stimulusainak hatására elveszíti embrionális jellegű többirányú differenciálódási képességét, és célzott irányban differenciálódva képes pótolni az aktuális csontszövet, porcszövet, ínszövet, zsírszövet állományt, továbbá a símaizomsejt, a fibroblaszt, a myofibroblaszt hiányt. Ma már tudjuk, hogy a MSCs megnevezés érfal menti, perivascularis, szövetspecifikus pericytakból differenciálódó sejteket és azok körül kiterjedt extracelluláris mátrixot jelöl. Sérülések, gyulladások helyén kifejtett regenerációs (sejteket, matrixot pótló) képességük leginkább "távvezérléssel" valósul meg; a MSCs által szecernált "szekretom" olyan bioaktív anyagok (pl. citokinek, kemokinek, növekedési faktorok, lipidek, nukleinsavak, nano- és mikrométer átmérőjű extracelluláris vezikulumok) összessége, amelyek a különböző célsejteken parakrin úton fejtik ki hatásukat (gyulladáscsökkentés, regeneráció). A MSCs ez utóbbi sajátossága miatt napjainkban a 'medicinalis jeladó sejt' (Medicinal Signaling Cells = MSCs, a rövidítés ezt is túléli) megnevezés fedi legjobban e sejtek funkcióit. Bianco P. et al.(2008): Mesenchymal Stem Cells: Revisiting History, Concepts, and Assays Cell Stem Cell. 2: 313-319. doi: 10.1016/j.stem.2008.03.002 Caplan A.I.(2017): Mesenchymal Stem Cells: Time to Change the Name! Stem Cells Transl Med. 6: 1445-1451. doi: 10.1002/sctm.17-0051Harrell C.R. et al.(2019): Molecular Mechanisms Responsible for Therapeutic Potential of Mesenchymal Stem Cell-Derived Secretome Cells. 2019 May; 8(5): 467. doi: 10.3390/cells8050467 Preklinikai és klinikai vizsgálati eredmények jelzik, hogy a MSCs transzplantációs sejtterápia a különböző tüdőbetegségekben szenvedőknél hatékony gyulladáscsökkentő és regeneratív segítséget nyújthat (pl.
akut respirációs distressz szindróma=ARDS, bronchopulmonalis
diszplázia, krónikus obstruktív légúti betegség=COPD, pulmonalis
hipertenzió, idiopátiás tüdőfibrózis esetében). Geiger S.,Hirsch D.,Hermann F.G.(2017): Cell therapy for lung disease European Respiratory Review 2017 26: 170044; DOI: 10.1183/16000617.0044-2017 Ryan J.M. et al.(2005): Mesenchymal Stem Cells Avoid Allogeneic Rejection J Inflamm (Lond)
. 2005 Jul 26;2:8. doi: 10.1186/1476-9255-2-8 A MSCs sejtterápiához könnyen elérhető és feltárható sejtforrás a zsírszövet, a köldökzsinór ('Wharton-kocsonya'). A MSCs
az immunológiai felismerésben alapvető MHC-II és kostimulációs fehérjéket nem
expresszálják, közvetlen és közvetett módon elkerülik a T sejtes
immunválaszt, ezért előnyös választásnak tűnnek a regeneratív
allogén
transzplantációhoz. E
sorok írásakor a klinikai adatbázisokban fellelhető MSCs
sejttranszplantációs vizsgálatok száma meghaladta a 9000-t. Tekintettel farmakológiai sokoldalúságukra, morfogenetikai -multipotens- plaszticitásukra, a MSCs sejtterápia klinikai alkalmazhatóságát esetenként beárnyékolhatják olyan biztonságossági kérdések, mint a transzplantált sejtek nemkívánt utólagos differenciálódása ekto-, mezo- vagy entodermalis irányban; a regenerációs területek utólagos kalcifikációja, csontosodása. További kérdőjeleket vethet fel a MSCs sejtterápia immunszupresszív hatása nyomán fellépő fertőzés(ek), és az a lehetőség, hogy a MSCs populáció permisszív több vírusra, mint pl. a herpes simplex vírusra, citomegalovírusra. Ez a jelenség allogén transzplantáció esetében, a fogadó szervezet szempontjából megkérdőjelezi a transzplantáció sikerességét. Utóbbi években az is világossá vált, hogy a MSCs az immunológiai felismerésben ugyancsak alapvető MHC-I és kostimulációs fehérjéket változó erősségben ugyan, de expresszálják, tehát allogén transzplantáció során a fogadó szervezet immun-komponensei számára nem teljesen láthatatlanok. Ezért, a figyelem a sejttranszplantáció helyett egyre inkább a sejtek által szecernált bioaktív termékek, a MSCs szekretom felé fordult. A széles farmakológiai skálát mutató MSCs szekretom a klinikai regenerációs igényeknek megfelel, terápiás alkalmazásával a nemkívánt sejtszaporodás és az immunogén provokáció kiküszöbölhető, technikai előnye az előállítás megbízhatóbb reprodukálhatósága, időgazdaságossága, a termék liofilizált kiszerelése, eltarthatósága. Következésképpen, felmerült alkalmazhatósága a SARS-CoV-2 fertőzéssel indukált krónikus, degeneratív tüdő-elváltozások, fibrózisok terápiájában. Bari E. et al.(2020): Mesenchymal Stromal Cell Secretome for Severe COVID-19 Infections: Premises for the Therapeutic Use Cells. 2020 Apr; 9(4): 924 doi: 10.3390/cells9040924 Addig,
amíg a többszáz nemzetközi klinikai vizsgálat nem
vezet mindennapi gyakorlatba átültethető eredményhez, a
Zika vírusnál alkalmazott eljárás(ok)hoz hasonlóan a
SARS-CoV-2 súlyos hatásait
kivédő terápia támogatásában olyan kutatások kerülnek
most előtérbe, amelyek az eddig engedélyezett különféle terápiás készítmények
tárházában keresik az aktuális új indikáció lehetőségét, további új hatóanyagok
fejlesztése mellett. He F.,Deng Y.,Li W.(2020): Coronavirus disease 2019: What we know? J Med Virol. 1-7. https://doi.org/10.1002/jmv.25766 Hufert F.,Spiegel M.(2020): Coronaviren: von der banalen Erkältung zum schweren Lungenversagen
Chronologie einer Pandemie Monatsschr Kinderheilkd. 2020 Apr 1 : 1–11. doi: 10.1007/s00112-020-00910-2 Sultana J, risafulli S, Gabbay F, et al. (2020): Challenges for Drug Repurposing in the COVID-19 Pandemic Era Front Pharmacol. 2020; 11: 588654. Nov 6. doi: 10.3389/fphar.2020.588654 COVID-19 early treatment: real-time analysis of 614 studies
London A.J.,Kimmelman J.(2020): Against pandemic research exceptionalism Science 23 Apr 2020: eabc1731 DOI: 10.1126/science.abc1731 A másik közlemény szerzői intenzív ellátásban gyakorlott klinikusok, akik nem ajánlják az intenzív eljárások optimalizált standardjainak meggondolatlan elhagyását, módosítását olyan eljárásokkal, amelyek a biológiai megfontolások szerint célszerűeknek tűnnek, de még nélkülözik a követelményeknek megfelelő klinikai bizonyítékokat. Szerzők véleménye szerint eljárási standard módosításához nélkülözhetetlen a klinikai bizonyíték. Ugyanakkor, a céljait tekintve odaillő, korábbiakban végzett randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatok tapasztalati előnyeit a CoVID-19 betegeknél is érdemes figyelembe venni. Singer B.D. et al.(2020): A Call for Rational Intensive Care in the Era of COVID-19 Am J Respir Cell Mol Biol. doi: 10.1165/rcmb.2020-0151LE. Zollman C., Vickers A.(1999): What is complementary medicine? BMJ. 319: 693–696. doi: 10.1136/bmj.319.7211.693 Eltekintve a szubjektív preferenciáktól és az egyedi alkalmazásoktól, a bizonyítékokon alapuló medicina korában a komplementer terápiás eljárásokkal szemben szakmai elvárás a tudományos és klinikai megerősítő vizsgálatok elvégzése. A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások (MTA Orvosi Tudományok Osztályának állásfoglalása 2011, 2018.) Veziari
Y. et al.(2017): Barriers to the conduct and application of research in
complementary and alternative medicine: a systematic review BMC Complement Altern Med 17, 166 (2017). https://doi.org/10.1186/s12906-017-1660-0 Korai meggondolások szerint Magyarországra a SARS-CoV-2 több irányból érkezhetett, ami az országban közlekedő vírustörzsek genom szekvenciáival tűnt igazolhatónak. Az áprilisban összefoglalt tudományos eredmények azonban ezt nem erősítették meg. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportja Európában elsőként izolálta a vírus örökítőanyagot széklet-mintában. H-UNCOVER: 2020. május 1 - 16. között lezajlott országos, reprezentatív CoVID-19 szűrővizsgálat-sorozat, amely a SARS-CoV-2 járvány első hullámát jellemző lakossági átfertőződésről hivatott keresztmetszeti képet adni (víruskimutatáshoz orr-, garatváladék minta > PCR teszt // fertőzött állapot ellenőrzésére vérsavó > immunglobulinok kvalitatív, kvantitatív meghatározása).
A meghívottak 67,3%-a (10 600 fő) vett részt a tesztelő vizsgálatokban. Az eredmények alapján
készített becslések szerint a 14 évesnél idősebb népesség tízezer
lakosára viszonyítva az aktív fertőzöttek száma 2,9 fő és az
átfertőzöttek száma 68 fő. Régiók tekintetében a két mérőszám értéke
Közép-Magyarországon bizonyult a legnagyobbnak. A szűrővizsgálatok szeptemberre tervezett második szakaszára nem került sor; beköszöntött a járvány második, intenzív hulláma.
* koronavírus-betegség 2019 Wikipédia
* TEDxBudapest, 2019. december: Evolúcióbiológus gondolatai korunk (vírus)fertőzéseiről * Kínai
kezdet, tapasztalatok (adatzárás 2020. február 11.): 72 314 esetből 44
672 (62%) NS-teszttel igazolt, 16 186 (22%) tünetileg és
kontaktusok alapján feltételezett, 10 567 (15%) klinikailag
diagnosztizált, 889 (1%) NS-teszttel pozitív de a jellemző
tünetektől mentes. A NS-teszttel igazolt 44 672 betegből 1023
(2,3%) elhunyt. * 2020. február 6.: Az "új" koronavírusról (Qubit.) SARS-CoV és SARS-CoV-2 tények grafikus összehasonlítása Wu Z., McGoogan J.M.(2020): Characteristics of and Important Lessons From the Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Outbreak in China JAMA. Published online February 24, 2020. doi:10.1001/jama.2020.2648
* 2020. március 9.: SARS-CoV-2 és CoVID-19 pillanatnyi tudás és helyzet (Qubit.) * A járvány megfékezésének lehetőségei, modellek....
Több (5-10-50-...) beteg egyidejű, egyedi ellátására alkalmas, új koncepcióra épülő moduláris tömeglélegeztető rendszer prototípusán dolgozik az Óbudai Egyetem (ÓE) magyar+osztrák+angol fejlesztőket összefogó Mass Ventil Team csapata, amely a fejlesztés részeként a kilélegzett levegőt zárt rendszerben tervezi elvezetni. Április 24-26.: a 40 ország részvételével rendezett EUvsVirus Hackathon fejlesztési kommunikációs seregszemlén a 'Ventilátorok, Lélegeztetőkészülékek' (Challenge Winners//Health & Life//Ventilators/respirators: MassVentilatorSystem with individual ventilation parameters) kategóriában I. helyezést ért el a ÓE Mass Ventil Team csapata. Emerging Microbes & Infections, 9:1, 747-756 DOI: 10.1080/22221751.2020.1745095 2020.április 7 - CoVID-19 betegeknél végzendő minőségbiztosított sürgősségi CoV-2 tesztek 1. kisebb mintaszámra: genesig Real-Time PCR assay (PrimerdesignTM Ltd, UK) 2. nagy mintaszámra: cobas® SARS-CoV-2 (Roche Diagnostics, USA) A szerológiai tesztek (szérum IgM/IgG kimutatás) leginkább a fertőzött betegek és a gyógyultak állapotának követésére szolgálnak. 1.
A 20. század második felében és a 21. század elején megsokasodott
környezettudományi eredmények a járványtan eszköztárában
jelentős fejlődést indukáltak: színre lépett a szennyvíz alapú
epidemiológia, azaz aktuális járványt jellemző biológiai és kémiai
markerek kimutatása kommunális szennyvizekben. A jól kidolgozott,
validált diagnosztikai eszközöket igénylő, nagy volumenű, kommunális szennyvíz tesztelés
- sok technikai fejlesztéssel - a társadalom, a gazdaság és az egyén
számára egyaránt előnyös. Hatékonyságával elébe mehet egy járvány
fellángolásának, időben utalhat a szükséges izolációs és további
védelmi lépések megtételére, ami a társadalom, a gazdaság és az egyén
számára is tervezhetőbb helyzeteket teremthet. Nature News [Nature (13 April 2020): 580, 176-177.] Daughton CG. (2018): Monitoring wastewater for assessing community health: Sewage Chemical-Information Mining (SCIM) Science of The Total Environment 619 - 620: 1 April, 748-764. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.11.102 Mindez SARS-CoV-2 vonatkozásban: How sewage could reveal true scale of coronavirus outbreak A kommunális szennyvizek ellenőrzésével jó időben, nem invazív módon informálódhatunk a vírus tömeges vagy szórványos jelenlétéről (tünetmentes 1-3 napos fertőzést követően a vírus-RNS már megjelenhet a vizeletben, székletben). Daughton CG. (2020): The international imperative to rapidly and inexpensively monitor community-wide Covid-19 infection status and trends Science of The Total Environment
Volume 726: 15 July, 138149 https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.138149
Kommunális
CoVID-19 fertőzöttség szennyvíz alapú gyors és
költséghatékony monitorozása az aktuális állapot és a tendenciák
feltérképezésére. Nemzeti Népegészségügyi Központ Közösségi szennyvíz minták vizsgálata heti bontásban, Magyarországon. 2020. novemberben a preklinikai eredmények: https://www.youtube.com/watch?v=EPOUH0yi3zQ 3. Fibroproliferatív
(szöveti hegesedéssel kísért) betegségek, mint amilyen a CoVID-19 során
kialakuló pneumóniát kísérő szöveti fibrózis terápiájához,
kialakulásának visszaszorításához keres megoldást a SE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika sigma-1 receptor agonistákat kutató csoportja. Referencia: Novel Use of Sigma-1 Receptor Agonist Compounds US2019209575A1, WO2015118365A1 Sigma-1 receptor ligandokról: Schmidt HR, Betz RM, Dror RO, Kruse AC. Structural basis for σ1 receptor ligand recognition. Nat Struct Mol Biol. 2018;25(10):981‐987. doi:10.1038/s41594-018-0137-2 Hosszu A. et al.(+13)(2017): σ1-Receptor Agonism Protects against Renal Ischemia-Reperfusion Injury J Am Soc Nephrol. 2017 Jan; 28(1): 152–165.
|