BIOTEOMED.ORG
Aktuális
2019 ARENDSZERBIOLÓGIAIMMUN DIALEKTUSA
Negyedik fejezet
Fókuszban: Zika
vírus 2019
A
Zika vírusfertőzés kezdetben szórványos megjelenése, majd a 2015-2018 között
fellépett járványok földrajzi lokalizációja és klinikai következményei (Aktuális 2016, Aktuális 2017, Aktuális 2018) arra
utalnak, hogy a Zika epidemiológia egymással kölcsönható, egymást kölcsönösen meghatározó biológiai-ökológiai, gazdasági
és szociális tényezők eredőjeként értelmezendő.
A vektor-közvetített (vírus)fertőzések egyik jellemzője, hogy a megbetegedések gyakorisága párhuzamba állítható a
napjainkban oly heves vitákat és megnyilvánulásokat kiváltó éghajlatváltozás hatásaival. Ez utóbbi pedig visszacsatolás a Zika epidemiológia biológiai-ökológiai, gazdasági és szociális meghatározottságához. Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás
ténye ma már nem vitatható, a százévek óta elkezdődött folyamat erőssége és
ritmusa változó. Éppen ezért fontos, hogy a
tudományos összegzések és végrehajtási tervek gondos mérlegelések mentén szülessenek. A 2019. decemberben megrendezett ENSZ Klímakonferencia (COP25/ 2019. december 2-13.) házigazdája Chile helyett végül Madrid lett. Chile szerepvállalása ökológiai-közgazdasági szempontból allegórikus lett volna: üvegházhatású gázok (leginkább CO2) tekintetében Chile igen alacsony emisszióval büszkélkedhet
mégis, a számított rizikótényezők alapján az éghajlatváltozás és
annak következményei ezt az országot is jelentősen érinthetik (Climate Risk Index 2017 - 7. oldal/Table 2; 22. oldal/Table 6; 26. oldal/Table 7). * előbbiek nyomán az érintett régiók biogeográfiai átalakulásában, * egészséges vízbiztonság fenyegetettségében, * termesztett gabonafélék terméshozam-csökkenésében vagy kiapadásában, * ínség sújtotta régiókban honos élővilág elvándorlásában vagy kihalásában, * szárazföldi biomok (éghajlati zónára jellemző növény- és állattársulás) földrajzi elmozdulásában, * ismeretlen vagy nem honos fertőző betegségek megjelenésében, * éghajlatváltozást elszenvedő ember- (állat-? növény-?) populációk pszichoszomatikus érintettségében. Mindemellett, összetett hatásai tekintetében kiemelt figyelmet igényel az üvegházhatású gázok (CO2, CH4) jelenleg még visszafordíthatatlan felszabadulása (kiterjedt erdőírtás, égetés, permafrost-kráterek megjelenése) továbbá, az antropogén ökológiai lábnyomra jellemző oldott és oldhatatlan hulladékhalmok által okozott környezetszennyezés is (fedett vízfelszín, szennyezett levegő és víz, fertőzött talaj). 1. WHO Fact Sheets (1 February 2018) 3.
The Lancet Countdown on health and climate change: from 25 years of
inaction to a global transformation for public health (Watts N. + 62
authors: Lancet 391: 581-630. 2018) 4. Cyril Caminade et al (2019): Impact of recent and future climate change on vector-borne diseases (Ann N Y Acad Sci. 1436: 157-173.) A fentieket összegezve megállapítható, hogy a Zika (és más arbovírus) fertőzés epidemiológiája, a betegpopulációk válaszreakciói valójában többtényezős (biológiai-ökológiai, gazdasági és szociális) rendszer
komponensei. Az epidemiológiai és klinikai tapasztalatok kapcsán
felmerült kérdések tisztázása, szerencsés esetben azok gyakorlatba ültethető megválaszolása
mind például szolgálhat a környezeti változások indukálta sikeres alkalmazkodásra. Visszakanyarodva a 2018-ból görgetett két kérdéshez: Zika neurotropizmus: mi történik? Zika vírus contra immunháztartás elemek: mi történik? Nézzük az elsőt:
|